A gépi forgácsolás olyan anyagmegmunkáló módszer, amelynél a kiinduló darabról a fölösleges részeket – egy erre alkalmas szerszám (forgácsolószerszám) segítségével – forgács formájában távolítják el.
A forgácsolás alakadó technológia, melynek során munkadarabról a megfelelő geometriájú szerszám éleinek segítségével forgácsot (anyagréteget) választanak le mechanikai úton. Ahhoz, hogy a szerszám a munkadarabról a szükséges réteget el tudja távolítani, azaz a forgácsolási folyamat megvalósítható legyen, mozgásra – a munkadarab és a szerszám meghatározott irányú és sebességű elmozdulására – van szükség.
Forgácsolási eljárások
- Esztergálás: Az esztergálás általában forgástestek megmunkálására való forgácsolási eljárás. A munkadarabok, tengelyek, perselyek, hüvelyek, és tárcsák, vagy ezekhez hasonló alakú munkadarabok lehetnek.
- Marás: A marógépek sík és alakos felületek, valamint ezek kombinációinak előállítására használhatóak.
- Köszörülés: A köszörülés szabálytalan él geometriájú szerszámmal végzett forgácsolási művelet, amelynél midig a szerszám végzi a forgó forgácsoló mozgást, szerszáma: köszörűkorong. A köszörüléssel nagy pontosságú, sima, sőt tükrös felületeket lehet elő állítani.
- Fúrás: Olyan forgácsolási eljárás, amikor tömör anyagba készül furat. Főmozgás: forgó mozgás általában a szerszám végzi, de végezheti a munkadarab is.
- Gyalulás: A gyalulás egyélű szerszámmal, egyenes vonalú, váltakozó irányú főmozgással és szakaszos mellékmozgással (előtolással) végzett forgácsolás. Rokon művelet a vésés. Közös jellemzőjük, hogy a forgács keresztmetszete állandó
- Vésés: Egyélű szerszámmal, egyenes vonalú, váltakozó irányú fő és szakaszos mellékmozgással végzett forgácsolás.